Ipari ingatlanok helyrajzi száma

Az ingatlan nyilvántartás alapja Magyarországon a Földhivatali nyilvántartás. Minden ebből indul ki, mindennek ez az origója. Ipari ingatlanoknál és általánosan minden ingatlannál az egyedi azonosítás eszköze a helyrajzi szám.  Ezen rendszer a helyrajzi számokra épül, melynek felépítése információt hordoz az ingatlan múltjáról és jelenéről.

1. Minden helyrajzi szám az adott település névvel együtt érvényes. Település név nélkül csak a szám önmagában előfordulhat számtalan helyen. Budapesten a kerületet is szükséges megadni ahhoz, hogy elérjük a nyilvántartásban a keresett ingatlant.

2. Egyes jelenlegi települések, két vagy több korábbi részből, összevonással jöttek létre. Ritkán előfordul, hogy nem számozták át az összevont városok vagy falvak ingatlanait, ezért néha a Földhivatali nyilvántartásban, már nem létező korábbi település neveket kell használni (ennél még furcsább esetek is előfordulnak).

3. Minden településen az ingatlanok számozása 1-el kezdődött, és a helyrajzi számok eredetileg egész számok voltak a nyilvántartás indulásakor.

4. A belterület és külterület külön kezelése számozásnál is megjelenik.  Ipari ingatlanok sok esetben külterületen találhatók A külterület számozása, annyiban más, hogy az egy „0”-val kezdődik, a belterület nem. Ez markánsan megkülönbözteti a két közigazgatási zónát.

5. A helyrajzi számok változnak, amikor a telkeket felosztják (parcellázzák), és a keletkezett telkek számába bekerült egy „/” jel Pl.: 123-es telekből lett 123/1, 123/2 és 123/3. Ha ezek tovább osztásra kerültek a logika ugyanaz.

6. Társasházi ingatlanoknál (Én sokat foglalkozom ipari társasházakkal) egy sajátos rendszer alakult ki a keletkezésük módja miatt, itt speciális a számozás. Épületek jelzésére bekerül egy betű. A legjobb, ha egy lakás helyrajzi számán keresztül mutatom be.
 

Pl. ha Budapesten lenne XXV. kerület (egyszer lehet lesz ilyen kerület), akkor ebben a kerületben lévő társasházban, egy lakásnak a helyrajzi száma következőképpen nézhet ki:
Budapest XXV. 39342/4/B/21.

A „Budapest XXV.” a Budapest 25-dik kerületét jelzi.
A 39342-es szám az eredeti nagy telek helyrajzi száma, amely kisebb telkekre lett felosztva régen, négy részre biztosan. (de akár több telekrész is létezhet) 
A mi lakásunk társasháza a 4. számú telekre került (a /4 mutatja), amelyen a „B” társasház jelzést kapta. Ezen telken van legalább két társasház épült, (mert a „B” esetén kellett lennie „A”-nak is) Több társasház is létezhet itt még, „C” és további jelzéssel ellátva.
Ebben a „B” házban, a 21-es lakást jelöli ez a helyrajzi szám. 

Csak betű jelöléssel tudták megoldani a társasházak számozását, hogy ne továbbosztott teleknek lehessen értelmezni az épületet. Itt ezért került betű a helyrajzi számba. 

Még egyszer a teljes helyrajzi szám: Budapest XXV. 39322/4/B/21
 

Kérdés esetén keressenek bizalommal.

Radnai Ervin
ipari ingatlanközvetítő
és értékbecslő

Fontos megjegyzés: 
Ebben a bejegyzésben ingatlanpiaci tapasztalataimra és az általam ismert bevett szakmai gyakorlatra támaszkodva osztom meg gondolataimat. 
Ingatlanközvetítőként tanultam ingatlan jogot, de nem rendelkezem általános jogi végzettséggel, ezért a leírtak nem minősülnek hivatalos jogi tanácsadásnak vagy szakvéleménynek. 
Munkámból adódóan, sok megoldást ismerek, de az itt olvasható információk, általános jelleggel, a tájékoztatást szolgálják.
Nagy értékű, ipari ingatlan ügyekben, akár sajátos egyedi szempontok is felmerülhetnek. Javaslom, hogy bármilyen konkrét szerződéskötés előtt, mindenképpen konzultálj(on), ezen piaci területen mozgó, és jogi végzettséggel rendelkező személlyel is!